Mikroszkópos műszerszerkezet

Apr 14, 2024 Hagyjon üzenetet

Az optikai mikroszkóp felépítése
A hagyományos optikai mikroszkóp szerkezete alapvetően három részre oszlik: mechanikus részre, világító részre és optikai részre.
◆ Mechanikai rész
(1) Tükör alapja: Ez a mikroszkóp alapja, amely a teljes tükörtestet alátámasztja.
(2) Tüköroszlop: A tükör alapja feletti függőleges rész, amely a tükörtalp és a tükörkar összekapcsolására szolgál.
(3) Tükörkar: Az egyik vége a tüköroszlophoz, a másik vége pedig a tükörcsőhöz csatlakozik, amely a megfogó rész a mikroszkóp felvételénél és elhelyezésénél.
(4) Tükörcső: A tükörkar elülső felső részéhez csatlakoztatva a lencsecső felső vége okulárral, alsó vége pedig objektívlencse konverterrel van felszerelve.
(5) Objektív lencse konverter (rotátor), rövidítve "rotátor": A prizma héjának aljához csatlakozik és szabadon foroghat. A lemezen 3-4 kör alakú lyuk található, amelyek az objektívlencse felszerelésének helye. A konverter elforgatásával az objektív különböző nagyításai cserélhetők. Ha kopogó hangot hall, megfigyelhető. Ekkor az objektívlencse optikai tengelye pontosan egy vonalban van az átmenő lyuk közepével, és az optikai út összekapcsolódik. Az objektív átalakítása után durva beállítók nem megengedettek, csak finombeállítókkal lehet tisztán látni a képet.
(6) Tükörasztal (színpad): A tükörcső alatt két alak található, négyzet és kerek, amelyeket üveg tárgylemezek elhelyezésére használnak. Középen egy világító lyuk található. Az általunk használt mikroszkóp a tükrös tárgyasztalon van egy üveglemez mintanyomó (toló), a toló bal oldalán rugós kapocs az üveglemez minta rögzítéséhez. A tükörasztal alatt egy toló állítókerék található, amellyel az üveg tárgylemezét balra, jobbra, előre és hátra mozgathatja.
(7) Állító: A tüköroszlopra szerelt két méretű csavar, amely beállítás közben fel-le mozgatja a tükörasztalt.
① Durva beállító (durva fókusz spirál): A nagy spirált durva beállítónak nevezik, és mozgás közben a tükörasztal gyors és jelentős emelkedését és süllyedését okozhatja, így gyorsan be tudja állítani az objektív és a minta távolságát hogy a tárgyat a látómezőben mutassuk be. Alacsony nagyítású lencse használatakor általában először a durva állítót használják a tárgy gyors megtalálásához.
② Finombeállító (finomfókusz spirál): A kis spirált finombeállítónak nevezik, amely mozgás közben lassan felemelheti és leengedheti a tükörasztalt. Gyakran használják nagy teljesítményű lencsék használatakor, hogy tisztább képeket kapjanak, és megfigyeljék a minta különböző szintjei és mélységei szerkezetét.
◆ Világító rész
A tükörállvány alá szerelve, benne reflektorral és kollektorral.
(1) Reflektor: A tükör alapjára szerelve bármilyen irányba forgatható. Két oldala van, lapos és homorú, és az a feladata, hogy a fényforrás fényét visszaverje a koncentrátorra, majd megvilágítsa a mintát a fénylyukon keresztül. A homorú tükör erős fókuszáló hatással rendelkezik, és gyenge fény esetén használható, míg a lapos tükör gyenge fókuszáló hatással rendelkezik, és akkor használható, ha erős a fény.
(2) A koncentrátor a tükörállvány alatti kollektorkereten található, amely egy kondenzátorból és egy nyílásból áll. Feladata, hogy a fényt a megfigyelendő mintára koncentrálja.
① Fókuszáló lencse: egy vagy több lencséből áll, konvergáló fényvonalként működik, fokozza a minta megvilágítását, és lehetővé teszi a fény bejutását az objektívlencsékbe. A tüköroszlop mellett található egy állítócsavar, melynek forgatásával a látómezőben állítható a reflektor intenzitása Rekesz (Rainbow Aperture): A reflektor alatt több mint tíz fémlemezből áll, fogantyúval. kívülről kiálló. Nyomja meg a nyílás méretét a fény mennyiségének beállításához.
◆ Optikai rész
(1) Szemlencse: A lencsecső felső végére szerelve általában 2-3 darab készül, 5x, 10x vagy 15x-es szimbólumokkal gravírozva a nagyítás jelzésére. Általában egy 10-szeres okulár van felszerelve.
(2) Objektívlencse: A lencsecső alján lévő forgatóra szerelve általában 3-4 objektív lencse található, amelyek közül a legrövidebb a "10 ×" szimbólummal gravírozott egy kis nagyítású lencse, annál hosszabb. az egyik a "40 ×" szimbólummal gravírozott nagy nagyítású lencse, a leghosszabb pedig a "100 ×" szimbólummal gravírozott olajlencse. Ezenkívül a nagy nagyítású lencsékhez és az olajlencsékhez gyakran egy különböző színű kört adnak, hogy megkülönböztessük őket.
A mikroszkóp nagyítása az objektívlencse és a szemlencse nagyításának szorzata. Például, ha az objektív lencse 10-szeres, a szemlencse pedig 10-szeres, a nagyítás 10-szeres 10=100.
A mikroszkóp szemlencse hossza negatívan korrelál a nagyítással, míg az objektívlencse hossza pozitívan korrelál a nagyítással. Minél hosszabb a szemlencse, annál kisebb a nagyítás; Minél hosszabb az objektív hossza, annál nagyobb a nagyítás.
Az elektronmikroszkóp szerkezete
Az elektronmikroszkóp három részből áll: egy csőből, egy vákuumrendszerből és egy tápszekrényből. A tükörcső főleg olyan alkatrészekből áll, mint az elektronágyú, az elektronlencse, a mintatartó, a fluoreszkáló képernyő és a fényképező mechanizmus, amelyeket általában fentről lefelé hengerré szerelnek össze; A vákuumrendszer egy mechanikus vákuumszivattyúból, egy diffúziós szivattyúból és egy vákuumszelepből áll, amelyek egy elszívó csővezetéken keresztül csatlakoznak a tükörcsőhöz. A tápszekrény egy nagyfeszültségű generátorból, egy gerjesztőáram-stabilizátorból, valamint különböző beállító- és vezérlőegységekből áll.
◆ Elektronikus lencse
Az elektronlencse az elektronmikroszkóp csövének legfontosabb eleme. A cső tengelyére szimmetrikus térbeli elektromos vagy mágneses mezőt használ, hogy az elektron pályáját a tengely felé hajlítsa, fókuszt képezve. Funkciója hasonló a fénysugarat fókuszáló üvegkonvex lencsékéhez, ezért elektronlencsének nevezik. A legtöbb modern elektronmikroszkóp elektromágneses lencséket használ, amelyek a pólussarukkal ellátott tekercsen áthaladó stabil egyenáramú gerjesztőáram által generált erős mágneses térrel fókuszálják az elektronokat.
◆ Elektronikus pisztoly
Az elektronágyú egy volfrámhuzal forró katódból, kapuból és katódból álló alkatrész. Egyenletes sebességű elektronsugarat tud kibocsátani és alkotni, ezért a gyorsítófeszültség stabilitása nem lehet kevesebb egy ezrednél.